Fehéregyensúly és színhőmérséklet a digitális fotóknál


Sok digitális fotós sem állítja be sem a fehéregyensúlyt, sem a színhőrmérsékletet. Ezért van az, hogy sok olyan képet láthatunk az interneten is, ami határozott színveszteséget mutat. Pedig jó lenne, ha a fehér tárgyakat a fotókon is fehérnek, és nem krémszínűnek látnánk.

A szemünk és az agyunk egyébként hihetetlen jó abban, hogy tudomást se vegyen a színveszteségről. A fehér tárgyakat általában fehérnek is látjuk, ha csak nem adunk erős szűrőket a fényforráshoz, vagy pl. napfelkeltekor vagy napnyugtakor, amikor a napfény a légkörön áthatolva sárgásra, aranyszínűre fest mindent.

Ha digitális tükörreflexes vagy tükör nélküli, esetleg point-and-shoot fényképezőgépet használsz, a beállításokban vagy egy gomb segítségével is beállíthatod a fehéregyensúlyt. Ebből a cikkből megtudhatod, miért és hogyan módosíthatod ezt a beállítást, hogy mostantól kezdve megőrizhesd az eredeti színeket.

Színhőmérséklet

Mit jelent egyáltalán a fehéregyensúly? Egy olyan beállítást, ami megmondja a fényképezőgépnek, hogy hogyan értelmezze a színhőmérsékletet. De mit jelent a hőmérséklet a színnel kapcsolatban? A színhőmérséklet egy adott fényforrás színárnyalatának mérését jelenti, mértékegysége a Kelvin. A hideget és a meleget hőmérővel mérjük, de hogyan mérhető a szín? Hála Lord William Thomsonnak, a Kelvin első bárójának (brit matematikai fizikus és mérnök, aki megalkotta a termodinamika első és második törvényét), aki egy kísérlete során széntömböt melegített és észrevette, hogy ahogyan a szén melegszik, úgy megváltozik a színe. Ennek köszönhetően van ma színhőmérsékleti skálánk. A meleg-hideg Kelvin hőmérsékleti skála a K0-val, az abszolút nullával (-273,15 ºC) kezdődik, míg a színárnyalatok hőmérsékletét mérő skála kezdőpontja a fekete. A Kelvin-skála látható spektruma kb. 1700K-12.000K-ig vagy még tovább terjed. A skála látható része balra infravörös, jobbra ultraibolya.

Tűnődtél már valaha azon, hogyan lehetséges, hogy a csillagok az égen különböző színűek? A színűk közvetlenül a felszíni hőmérsékletnek tulajdonítható. A kék és fehér csillagok forróbbak, mint a sárgák és a pirosak. Akár mélyebben is beleáshatod magad a témába, de fotósként azt kell tudnod róla, hogy minden fényforrás egyedi színárnyalatú fényt bocsát ki és ezt a színárnyalatot Kelvin fokban mérik. Kissé elentmondásos ugyan, de már megszokhattuk, hogy a piros felé hajló árnyalatokat nevezzük meleg színeknek, a kékeseket pedig hidegnek, miközben ez utóbbiak magasabb Kelvin hőmérséklettel rendelkeznek.

Világosító színárnyalatok

Mikor külső helyszínen fotózunk, legyen az idő felhős vagy napos, vagy beltérben lámpafénynél, minden fényforrásból érkező fény a saját árnyalatát fogja hozzáadni a képhez. A fluoreszkáló fénynek eltérő színe van, mint a volfrámnak, ami szintén különbözik a gyertyafénytől, ami más árnyalatú, mint a kvarc, ami pedig eltér nátriumlámpáétól és még sorolhatnánk. Sok modern LED fényforrással ellátott videókamera és fényképezőgép rendelkezik színárnyalat beállításokkal, vagy beállíthatjuk rajtuk a nappali fényt vagy a volfrám megvilágítást gyárilag. Ezeket az árnyalatokat a fényképezőgép érzékelője vagy a film rögzíti, vagy semlegesíthetők szűrőkkel, elektronikával, így pl. egy müzlistál fehér belseje meleg fényű izzó alatt fotózva még mindig fehérnek fog látszódni és nem krémszínűnek.

A filmes fotózás idejében, vagy ha ma is filmet használsz, választhatsz beltérre és kültérre alkalmas filmek közül, vagy tehetsz szűrőt a lencsére, hogy kiküszöböld a színveszteséget. A digitális kameráknál beállíthatod a fehéregyensúlyt, hogy a színveszteség digitálisan legyen semlegesítve.

A legtöbb digitális fényképezőgép a következő fehéregyensúly beállításokat tartalmazza: Auto (A), majd a melegtől a hűvösig Tungsten (volfrám, általában egy izzó körte a jele), Fluorescent (fluoreszkáló, jele egy fénycső), Daylight (nappali fény, jele a nap), Shade (árnyék, egy árnyékot vető ház jelzi) Cloudy (felhős idő, jele egy felhő), Flash (vaku, jele egy villám) vagy Manual/Preset (kézi vagy előre beprogramozott). Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy egy meghatározott Kelvin fokos beállítást használjunk. Azt azonban nem árt tudni, hogy ezek az előre beprogramozott fehéregyensúly beállítási lehetőségek nem szüntetik meg a színveszteséget. A különleges fényforrásokhoz csak becsülik a megfelelő Kelvin hőmérsékletet és nem végeznek precíz mérést minden egyes fényforrásról. Például, a Napnak folyamatosan változik a színhőmérséklete, ahogy az égen mozog a légkör folyamatosan változó vastagsága és összetétele miatt. Ezenkívül pedig még számtalan fényforrás van körülöttünk, hacsak nem egy stúdióban fotózunk. Az asztalnál ülve fénycsöves lámpák, a számítógép képernyőjének fénye és az irodaablakon át beszűrődő, a felhők által szűrt napfény is tényező lehet.

Fehéregyensúly

Most, hogy már ennyire értjük a színhőmérsékletet és a fehéregyensúly beállításait, azt is meg kell tanulnunk, mindezt hogyan használjuk a fotózásban.

Három alapvető megközelítése van a fehéregyensúlynak:

  • Hagyhatod a gépeden az automatikus fehéregyensúly beállítást, így a fényképezőgép elektronikus agya értékeli a fényviszonyokat és így próbálja meg megtalálni a legjobb fehéregyensúlyt.
  • Megfigyelheted/megbecsülheted a színveszteséget és választhatod a Preset (előre beprogramozott) fehéregyensúlyt a fényviszonyok (felhős, napos idő, árnyék, fluoreszkáló fényt stb.) alapján.
  • Manuálisan beállíthatod a fehéregyensúlyt úgy, hogy manuálisan beállítod a Kelvin hőmérsékletet egy semleges (fehér vagy szürke) pontra a képen vagy egy szürke kártyát használsz. Ez a kézi beállítás megkívánja, hogy szürke kártyával készíts egy tesztfotót vagy kalibrálj a keret egy semleges részére és a beállított fehéregyensúllyal készíts egy képet. Sok fényképezőgép rendelkezik speciális módszerrel a fehéregyensúly kézi beállításának méréséhez. Hogy kitaláld, hogyan kell manuálisan beállítani az egyedi fehéregyensúlyt a te gépeden, böngészd át kézikönyvet vagy az internetet.

Attól függetlenül, hogy melyik módszert választod, a fehéregyensúlyt utólag is be lehet állítani fotószerkesztő szoftverekkel. Ha RAW formátumú képeket készítesz, az utólagos szerkesztésnél jobban be tudod állítani a fehéregyensúlyt. A JPG formátumú képeknél is be tudod utólag állítani attól függően, hogy milyen fotószerkesztőt használsz, de a beállítási szint kevésbé lesz hatékony, mint a RAW fotóknál.

Ha kézi vagy előre programozott beállítással megfelelően sikerül beállítanod a fehéregyensúlyt, amikor otthon az LCD vagy színkorrekciós monitoron nézed a képeket, a fehér tárgyakat fehérnek is fogod látni. A többi szín is pontos lesz. Sokszor az automata fehéregyensúly beállítás is jól működik, de ezt gyakran összezavarják a sokféle színhőmérsékletű fényforrások. Ha emiatt, vagy a kézi beállítás pontatlansága miatt a fotó mégsem az eredeti színeket adná vissza, akkor ezt utólagosan, fotószerkesztő szoftver előre beprogramozott fehéregyensúly beállításainak használatával, vagy egy szemcseppentőre hasonlító ikon segítségével, amivel kiválaszthatsz a képen egy semleges (általában szürke) területet, tudod korrigálni.

Gyakori hiba, hogy elfelejtjük a fehéregyensúlyt visszaállítani az eredeti beállításra, miután elkészítettük a képeket. Ha mindig automatikus fehéregyensúly beállításon hagyod a gépedet, nem kell azon aggódnod, hogy feleslegesen fotóztál egész nap a ragyogó napfényben, mert a fényképezőgép közben lámpafényre volt beállítva.

Ha már úgy érezzük, hogy a digitális gépünkön lévő rengeteg funkció és beállítás között nem tudunk eligazodni, akkor se a fehéregyensúly legyen az, amit mellőzünk. Lehet, hogy sok profi fotós nem ért ezzel egyet, de érdemes a fehéregyensúlyt automatára állítani és utólag korrigálni a képet.

Sodródj az árral!

A fotózás művészet és mint ilyen, szubjektív. Ezért nem lehet azt mondani, hogy a fehéregyensúly beállításának is csak egyetlen helyes módja van. Ha olyan képet készítesz, ami határozottan kék színű, vagy azért, mert a kamera nem volt jól beállítva, vagy mert te állítottad be éppen így, a fotó elkészülte után pedig elégedett vagy és úgy érzed, a fotó így is működőképes, nincs olyan szabály a fotózásban, ami arra kényszeríthetne, hogy mégis végezd el az utólagos korrigálást rajta.

Éjszakai fotózás tekintetében is érdemes az automata fehéregyensúly beállítást használni, majd az utólagos szerkesztésnél korrigálni az utcai fények vagy más fényforrások hatásait. Hogy korrigáljuk vagy eredetiben hagyjuk a képet, attól is függ, milyen hangulatot és érzést kelt bennünk az adott színárnyalat, illetve annak megváltoztatása a fotón. Természetesen, vannak olyan esetek, amikor szükséges, hogy a kép pontosan adja vissza az eredeti színeket, ha pl. kereskedelmi vagy művészeti célokra készítünk fotót.

Összefoglalva, a fehéregyensúly lényege, hogy maga a fotós dönti el, mikor és hogyan alkalmazza vagy egyáltalán alkalmazza-e. Remélhetőleg, ez a cikk is adott némi háttérismeretet és segítséget a színhőmérsékletről és a fehéregyensúlyról, aminek segítségével fejlődhetsz a fotózásban!

Szólj hozzá!

Keresés

Gyors szállítás
Országosan

E-mail
info@studioeszkozok.hu

Ingyenes szállítás
50.000 Ft felett